Az ember és a gép viszonya – mit mond a filozófia?
Az ember-gép viszonya ősi téma, de a mesterséges intelligencia korszakában új minőséget kap. Nemcsak arról vitatkozunk, mi a gép, hanem arról is, mi az ember, amikor gépekkel együtt élünk.
Ember mint tudatos lény
A tudatosság, önreflexió, morális érzék hagyományosan az ember sajátja. A gép – mondtuk – azt teszi, amire programozták. A modern AI ugyanakkor a társalgás és empátia utánzásával próbára teszi ezt a képzetet.
Gépi intelligencia és tudatosság
A mai AI nem rendelkezik saját motivációval vagy szándékkal: hasznos válaszokat generál, de nem „tudja”, mit mond. A különbség az erős AI (tudatos gép) és a gyenge AI (hasznos eszköz) között kulcsfontosságú. Searle kínai szoba érve szerint az utánzás nem azonos a megértéssel.
Morál és felelősség
Önvezetés, diagnosztika: ha a gép döntése emberi életet érint, ki felel? Fejlesztő, üzemeltető, platform? Az AI-nak tulajdonított „szándék” ma még metafora, a felelősség embereké.
Az emberi határ újradefiniálása
Mi az, ami nem reprodukálható? Intuíció, morális döntés, célképzés, empátia. A gép nem versenytárs, inkább bővítmény – az emberi képességek kiterjesztése.
Veszélyek és remények
Veszély a méltóság eróziója és az „én-feleslegesség” érzés. Remény az együttműködés, új etikai gondolkodás és az emberi értékek megerősítése.
Összegzés: a kérdés nem az, lehet-e gépnek tudata, hanem hogy miként élünk együtt egyre kompetensebb gépekkel.